film

AZ ELSŐ MOZIÉLMÉNY

FADE IN:

BELSŐ. KISVÁROSI MOZI. ELŐCSARNOK. NAPPAL

KISFIÚ (4) vág keresztül a tömegen a mozi tágas, fényárban úszó, hatalmas előcsarnokában, APA (32) kezét fogva. Persze, - ahogy arra évekkel később rá fog jönni -  amit gyerekként tágas, fényárban úszó, hatalmas előcsarnoknak lát, valójában egy nem is olyan nagy, szocializmusból itt maradt, szomorú hangulatú terem.

KÖZELI APA ARCÁRÓL -- ALULNÉZETBŐL -- a Kisfiú akkor és ott - homályos emlékei szerint először és talán utoljára - Apát is hatalmasnak, valóságos óriásnak, legyőzhetetlen hősnek látja.

APA

Igyekezzünk befelé, mindjárt kezdődik!

A Kisfiú szaporán szedi a lábait.

BELSŐ. MOZITEREM. NAPPAL

Szereplőinkkel együtt lépünk be a szélesre tárt ajtón.

Körülnézünk: nagy, lámpákkal bevilágított, színházszerű helyiség tárul elénk, benne bordó szövetborítású, ütött-kopott, de hívogató székek tucatjai sorjáznak. A sorok végén, fent, a szemközti falon hatalmas, fehér vászon.

Zsivaj és mozgolódás.

APA

Gyere, üljünk le mi is gyorsan!

A Kisfiú és Apa kis keresgélés után elfoglalja helyét. Éppen csak kényelembe helyezik magukat, máris kialszanak a fények. Kezdődik a vetítés!

KÖZELI A VÁSZONRÓL -- nagy felirat tűnik fel: PIROSKA ÉS A FARKAS.

Pörög a film... Eleinte minden rendben... Aztán egyre furcsábbak a jelenetek... A történet ismerős, de a képek egyre bizarrabbak, rémálomszerűek... Vér és terror a vásznon!

KÖZELI APA ARCÁRÓL -- ahogy belenyilall a felismerés: hiszen ez egy horror verzió!

KÖZELI A VÁSZONRÓL -- a Farkas dermesztő vicsorgások közepette ugrik felénk.

Apa hirtelen kétségbe esik... A háttérben mozgolódás... Szülők hagyják el a termet pityergő gyerekeiket terelgetve... Apa a Kisfiú felé fordul...

KÖZELI A KISFIÚ ARCÁRÓL -- átszellemülten, megigézve, csillogó szemekkel bámul a vászonra.

APA

(suttogva)

Ne menjünk?

KISFIÚ

Ne, hiszen még nincs is vége.

APA

Jó, de nem félsz?

KISFIÚ

Pszt!

Apa hátradől a székben. Még mindig nem érti, hogy mi folyik itt. Mi ez a horror a vásznon?!

Pár perc után megnyugszik kicsit. Akkor most már maradnak...

Aztán szép lassan lepörög a film. Megjelenik az utolsó felirat: VÉGE.

CUT TO:

BELSŐ. ELŐCSARNOK. ESTE

Maroknyi néző jön kifelé a moziteremből, alig maradtak páran.

Megpillantjuk Apát és a Kisfiút.

APA

(bátortalanul)

Na, tetszett?

Nincs válasz.

A Kisfiú megfogja Apa kezét és légies, könnyű léptekkel indul meg a kijárat felé.

APA

Hm? Tetszett?

A Kisfiú elmosolyodik... Ránéz Apára... Apa visszanéz rá... Egymásra mosolyognak... Így lépnek ki a kijáraton.

CUT TO:

KÜLSŐ. KISVÁROSI ÚT. ESTE

A vidéki kisváros félreeső utcáján semmi forgalom. Csak egyetlen öreg, viharvert autó halad rendíthetetlenül előre. Lámpái bevilágítják a sötét utat.

KÖZELI A KOCSI SZÉLVÉDŐJÉN ÁT AZ UTASTÉRRŐL -- Apa arcán szelíd, nyugodt, elégedett mosoly terül el, miközben a Kisfiú a hátsó ülésen elnyúlva mély, édes álomba merül.

Most már nemsokára hazaérnek.

VÉGE.