AZ ELSŐ MOZIÉLMÉNY
FADE IN:
BELSŐ. KISVÁROSI MOZI. ELŐCSARNOK. NAPPAL
KISFIÚ (4) vág keresztül a tömegen a mozi tágas, fényárban úszó, hatalmas előcsarnokában, APA (32) kezét fogva. Persze, - ahogy arra évekkel később rá fog jönni - amit gyerekként tágas, fényárban úszó, hatalmas előcsarnoknak lát, valójában egy nem is olyan nagy, szocializmusból itt maradt, szomorú hangulatú terem.
KÖZELI APA ARCÁRÓL -- ALULNÉZETBŐL -- a Kisfiú akkor és ott - homályos emlékei szerint először és talán utoljára - Apát is hatalmasnak, valóságos óriásnak, legyőzhetetlen hősnek látja.
APA
Igyekezzünk befelé, mindjárt kezdődik!
A Kisfiú szaporán szedi a lábait.
BELSŐ. MOZITEREM. NAPPAL
Szereplőinkkel együtt lépünk be a szélesre tárt ajtón.
Körülnézünk: nagy, lámpákkal bevilágított, színházszerű helyiség tárul elénk, benne bordó szövetborítású, ütött-kopott, de hívogató székek tucatjai sorjáznak. A sorok végén, fent, a szemközti falon hatalmas, fehér vászon.
Zsivaj és mozgolódás.
APA
Gyere, üljünk le mi is gyorsan!
A Kisfiú és Apa kis keresgélés után elfoglalja helyét. Éppen csak kényelembe helyezik magukat, máris kialszanak a fények. Kezdődik a vetítés!
KÖZELI A VÁSZONRÓL -- nagy felirat tűnik fel: PIROSKA ÉS A FARKAS.
Pörög a film... Eleinte minden rendben... Aztán egyre furcsábbak a jelenetek... A történet ismerős, de a képek egyre bizarrabbak, rémálomszerűek... Vér és terror a vásznon!
KÖZELI APA ARCÁRÓL -- ahogy belenyilall a felismerés: hiszen ez egy horror verzió!
KÖZELI A VÁSZONRÓL -- a Farkas dermesztő vicsorgások közepette ugrik felénk.
Apa hirtelen kétségbe esik... A háttérben mozgolódás... Szülők hagyják el a termet pityergő gyerekeiket terelgetve... Apa a Kisfiú felé fordul...
KÖZELI A KISFIÚ ARCÁRÓL -- átszellemülten, megigézve, csillogó szemekkel bámul a vászonra.
APA
(suttogva)
Ne menjünk?
KISFIÚ
Ne, hiszen még nincs is vége.
APA
Jó, de nem félsz?
KISFIÚ
Pszt!
Apa hátradől a székben. Még mindig nem érti, hogy mi folyik itt. Mi ez a horror a vásznon?!
Pár perc után megnyugszik kicsit. Akkor most már maradnak...
Aztán szép lassan lepörög a film. Megjelenik az utolsó felirat: VÉGE.
CUT TO:
BELSŐ. ELŐCSARNOK. ESTE
Maroknyi néző jön kifelé a moziteremből, alig maradtak páran.
Megpillantjuk Apát és a Kisfiút.
APA
(bátortalanul)
Na, tetszett?
Nincs válasz.
A Kisfiú megfogja Apa kezét és légies, könnyű léptekkel indul meg a kijárat felé.
APA
Hm? Tetszett?
A Kisfiú elmosolyodik... Ránéz Apára... Apa visszanéz rá... Egymásra mosolyognak... Így lépnek ki a kijáraton.
CUT TO:
KÜLSŐ. KISVÁROSI ÚT. ESTE
A vidéki kisváros félreeső utcáján semmi forgalom. Csak egyetlen öreg, viharvert autó halad rendíthetetlenül előre. Lámpái bevilágítják a sötét utat.
KÖZELI A KOCSI SZÉLVÉDŐJÉN ÁT AZ UTASTÉRRŐL -- Apa arcán szelíd, nyugodt, elégedett mosoly terül el, miközben a Kisfiú a hátsó ülésen elnyúlva mély, édes álomba merül.
Most már nemsokára hazaérnek.
VÉGE.
Utolsó kommentek