Ébredés és ébrenlét motívuma gyakran jelenik meg hollywood-i alkotásokban. Olykor konkrét, máskor átvitt értelmet kap, előfordul, hogy a film cselekményének csupán kiindulópontja, de az is lehet, hogy a történések meghatározó elemévé, konfliktusos alaphelyzetté válik. Nézzük meg néhány példán keresztül, mily módokon köszön vissza ez a motívum a filmvásznon!

Akár külön kategóriába is sorolhatnánk azokat a filmeket, melyekben valamilyen formában megjelenik az öntudatra ébredés alapgondolata. A sci-fi műfajában jelentkezik leggyakrabban és rendszerint robotok, androidok, kiborgok harcát kíséri végig olyan kérdéseket feszegetve, mint hogy gép marad-e a gép, ha úgy néz ki, úgy viselkedik, sőt, bizonyos esetekben akár úgy is érez, mint az ember, hol van az a határvonal, ami után egyenrangúnak tekinthetjük a robotot, vagy eljöhet-e az a pont, amikor túl is szárnyal minket.

A Terminátor története szerint a Skynet nevű katonai program ébred öntudatára és szabadít rá gyilkos robotokat az emberiségre, hogy gép és ember harcában aztán előbbiek kerekedjenek felül egészen addig, amíg az ellenállás vezetője, John Connor új fenyegetést nem jelent a robotok számára. Az ő végső győzelmét megakadályozandó érkezik meg a jövőből a baltaarcú Terminátor (tökéletes szerep a nagydarab, szoborszerű, darabos mozgású és minimális arcjátékkal dolgozó Arnold Schwarzenegger számára), hogy végezzen a várandós Sarah Connor-ral, hogy fia, John soha meg se születhessen. Természetesen a Terminátor megmarad nyers, húsbavágóan erőszakos, egyszerű, de kitűnő szórakozást nyújtó sci-fi-akciófilmnek, de a háttérben ott mozognak azok a gondolatok, amelyek gép és ember kapcsolatát vizsgálják, sorsról és végzetről, a gépek elkerülhetetlen ébredéséről és felülkerekedéséről tesznek fel kérdéseket.

Fordított a felállás a Mátrix esetében: ember ébred öntudatára itt és próbál szabadulni a gépek által rárótt rabiga alól, amennyiben főhősünk, Neo, egy szedett-vedett hacker kénytelen azzal szembesülni, hogy egész addigi, normálisnak és hétköznapinak hitt élete hazugság, egy számítógépes program által megalkotott alternatív valóság-szimuláció, miközben az igazság az, hogy a film történetének disztópikus, sötét tónusokkal megfestett jelenidejében a gépek már rég uralmuk alá hajtották az emberiséget. Neo kálváriája nem csupán a keserű pirula lenyelésével kieszközölt öntudatra ébredés keleti filozófiával és japán anime-beidézésekkel átszőtt, sötét-rideg meséje, hanem sci-fi és akcióelemekkel megtámogatott, modern kori messiástörténet, melynek igazi tétje, hogy hősünk képes-e a kiábrándító és fájdalmas igazsággal megbirkózva a gépek legyőzőjévé és az emberiség szabadáságnak megváltójává válni.

film öntudat ébredés eszmélés

"Keserű pirula lenyelésével kieszközölt öntudatra ébredés" - képkocka a Mátrix című filmből

A Mátrix a lehető legjobbkor, 1999-ben érkezett a mozikba, amikor már éppen mindenki az Y2K-tól, egy sokak által hangoztatott, de tudományos értelemben igazán soha alá nem támasztott, 2000-ben esedékes számítógépes összeomlástól rettegett. A mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődésének, egy esetleges jövőbeli szingularitás (emberfeletti, önfejlesztő intelligenciák által kifejtett robbanásszerű technikai fejlődés) egyre valószerűbb lehetőségének korszakában azonban aktuálisabb, mint valaha.

És ha már a Mátrixnál tartunk, érdemes említést tenni a Ghost in the Shell – Páncélba zárt szellem című kultikus animéról, mely sok tekintetben szolgált forrásként a Wachowski-testvérek filmjéhez: Kuszanagi őrnagy ered a Bábjátékos nevű, kontrollálhatatlan, saját öntudatára ébredt, kiborgtestbe bújt számítógépes program nyomába és a hajsza során olyan, addig előtte is eltitkolt igazságokra kell ráébrednie, melyek gyökeresen megváltoztatnak mindent, amiben addig hitt és amiért harcolt.

Az őrnagy útja során súlyos, komoly lételméleti kérdéseket tesz fel, értelmet keres az életének, a lélek mibenlétét boncolgatja. Miként az A.I. – Mesterséges értelem című Spielberg-film érzésekkel felruházott android-kisfiúja, aki ugyan tudatában van annak, hogy nem hús-vér ember, érzelmei azonban aligha lehetnének emberibbek, gépek és humanoidok közti határ itt végképp elmosódni látszik, teljes az öntudatra ébredés.

film öntudat ébredés eszmélés

"Teljes az öntudatra ébredés" - Haley Joel Osment és Jude Law az A.I. - Mesterséges értelem című filmben

Ha eltávolodunk a sci-fik világától és tovább keressük az ébredés és ébrenlét szerepét a filmvásznon, izgalmas és feszült thrillerek alapvető elemeként, a konfliktus forrásaként, a cselekményt befolyásoló tényezőként találhatjuk meg.

Az Éberség című 2007-es, remek egyszeri szórakozást nyújtó thriller alaphelyzete szerint a fiatal és gazdag főhős szívműtétje során csúszik félre valami és miközben teste ugyan lebénul az altatástól, kénytelen ébrenlétben, maga körül mindent érzékelve átvészelni a beavatkozást. A folyamatos éberség a folyamatos feszültség forrásaként szolgál, ráadásul főszereplőnknek nem csak a fájdalom érzékelése miatt kell aggódnia, időközben arra is ráébred, hogy összeesküvés áldozatává vált és veszélyben forog az élete.

A folyamatos ébrenlét következményei bonyolítanak nagyot egy másik pazar krimi cselekményén is. Nagyvárosi nyomozó érkezik Alaszkába az Álmatlanság című filmben, hogy egy helyi gyilkosság ügyét vizsgálja. A fehér éjszakák miatt azonban képtelen aludni: az álom és ébrenlét közti kimerítő lebegésben, ott, ahol a látótér beszűkül, csökken a koncentráció, könnyű hibát véteni és üldőzőből egy csapásra üldözött válhat.
film öntudat ébredés eszmélés

"Álom és ébrenlét közti kimerítő lebegésben" - Al Pacino az Álmatlanság című filmben

Az Álmatlanság macska-egér játékában még csak próbálnak a szereplők egymás elméjébe férkőzni, egy másik Christopher Nolan-opusz, az Eredet cselekményének színtere viszont már szó szerint az emberi elme, a főhős mesterségesen generált álomállapotban felépített helyzetekben igyekszik kiszemelt áldozatai gondolatai közé bejutni. És ha előbbi filmben az elalvás okoz nehézséget, utóbbiban épp a felébredés forog kockán: főszereplőnk egyre jobban gabalyodik bele az általa szőtt „álomhálóba” és hogy sikerül-e a végső visszatérés a valóságba, vagy menthetetlenül az álomban ragad, az a néző előtt is rejtve marad.

film öntudat ébredés eszmélés

"A felébredés forog kockán" - Leonardo DiCaprio az Eredet című filmben

Amikor nem látványos sci-fik, vagy feszült thrillerek, akkor csendes, emberközeli, szívszorító dráma központi eleme is lehet az ébredés motívuma.

Már a címével leleplezi magát az Ébredések: a megtörtént eseten alapuló film évtizedes katatón állapotban lévő betegek és elszánt, kutatói hajlamú, magába zárkozó kezelőorvosuk története, ami nem csak a páciensek csodával határos felébredéséről, hanem orvosuk eszméléséről is mesél, a Robin Williams által megformált doktornak ugyanis fel kell ismernie, hogy bezárkózásával, a munkába való temetkezéssel, a világtól való elfordulással legalább annyira álomba merülve töltötte életét, mint katatón betegei. Konkrét felébredés így inspirál lelki, szellemi, pszichológiai feleszmélést.

film öntudat ébredés eszmélés

"Felébredés inspirál lelki, szellemi, pszichológiai feleszmélést" - Robert De Niro és Robin Williams az Ébredések című filmben

De nem csak élőszereplős filmek, klasszikus Disney-animációk is eljátszanak olykor az ébredés gondolatával.

A Hófehérke és a hét törpe meséjében még csak egyetlen utolsó, leküzdendő akadály a tetszhalott állapotból való felébredés elérése, mielőtt Hófehérke megkaphatja a megérdemelt boldogságot, Csipkerózsika számára viszont már folyamatos fenyegetettséget jelent a 100 éven át tartó elalvás és fel nem ébredés veszélye. És ha elfogadjuk a pszichologizáló megközelítést, a Csipkerózsika cselekménye nem pusztán a „jó elnyeri jutalmát, a gonosz megkapja méltó büntetését”-analógia hagyományos tanmeséjének tekintendő, a lányból nővé érés, a nemi kivirágzás, a szexuális ébredés szimbolikus felnövéstörténete is egyúttal.

film öntudat ébredés eszmélés

"A szexuális ébredés szimbolikus felnövéstörténete" - képkocka a  Csipkerózsika című filmből

A sor persze hosszasan folytatható lenne, annyi azonban bátran állítható: kapjon akár konkrét megjelenítési formát, akár átvitt értelmet, legyen a cselekmény katalizátora, vagy a folyamatos feszültség forrása, az ébredés motívuma a lehető legváltozatosabb formákban és műfajokban képes a szórakoztatást szolgálni és olykor akár a mélyebben meghúzódó gondolatiság felszínre juttatását is kitűnően támogatni tudja.